Adventi szokások
Az adventi időszakra esik több jeles nap, amelyeknek népi hagyományköre kisebb-nagyobb mértékben vallásos elemeket is tartalmaz (András, Borbála, Miklós, Luca).
Ekkor van a téli napforduló ideje is, amely a téli időszak vallásos
mágikus népi szokáshagyományának nagy részén érezteti hatását.
Ehhez az időszakhoz is több népi hagyomány
kapcsolódik: az eladósorban levő lány a hajnali misére való első
harangozáskor a harang köteléből három darabot tépett, amelyeket a
hajában hordott, hogy farsangkor sok kísérője legyen. Erdélyben a
hajnali mise idején zárva tartották az ajtót és ablakokat, hogy az
ilyenkor állati alakot öltő boszorkányok ne ronthassanak a házakban,
ólakban. Az Alföldön a lányok a hajnali misére harangozáskor mézet vagy
cukrot ettek, hogy édes legyen nyelvük, így férjet "édesgessenek"
maguknak.
Borbála napján, december 4-én Borbála-ágat
vágtak, majd az ágat vízbe állították, s ha kizöldült, a követő évben
megkérték a lány kezét. December 13-án, →Luca napján
- amely a naptárreform előtt az év legrövidebb napja volt - a lányok 13
egyforma papírdarabra 13 fiúnevet írtak, s minden nap tűzbe dobtak
egyet. Karácsonykor a megmaradt papírt kibontva fény derül arra, ki lesz
férjük. Ekkor kezdték a Luca székét is készíteni, amelyre a karácsonyi
misén felállva meg lehetett látni a boszorkányokat. Disznóölő Szent
András napjától kezdődtek a disznótorok, de sohasem szerdán, pénteken,
vagy szombaton, mert ilyenkor böjtöltek az emberek. Katolikus vidéken a
gyermekek karácsonyi éneket, jókívánságokat kántálva járták a falut.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.