Karácsony

forrás: Ceffa virág

Nem kívánok senkinek se

különösebben nagy dolgot.

Mindenki, amennyire tud,

legyen boldog,

érje el, ki mit szeretne,

s ha elérte, többre vágyjon,

s megint többre.

Tiszta szívből ezt kívánom!

Szaporodjon ez az ország

emberségbe’, hitbe’, kedvbe’,

s ki honnan jött,

soha-soha ne feledje.

Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,

vissza nem fognak a kátyúk…

A többit majd apródonként

megcsináljuk.

Végül pedig azt kívánom,

legyen béke,

gyönyörködjünk még sokáig

a lehulló hópihékbe’!

Kányádi Sándor

akik fizikai síkon nincsenek, de mégis itt vannak Ők velem...akiket szeretek....

Lelkünkben gyújts pici gyertyát sokat. 
Csengess éjünkön át, s csillantsd elénk
törékeny játékunkat, a reményt.

Babits Mihály

Ma 2013.december 22. vasárnap, advent utolsó vasárnapja, én is meggyújtottam a 4.gyertyát.

Egy kedves kis mese, történet a gyertyákról.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer négy gyertya.
Olyan nagy volt a csend körülöttük, hogy tisztán lehetett érteni, amit egymással beszélgettek.

Azt mondta az első :

- ÉN VAGYOK A BÉKE!

De az emberek nem képesek életben tartani. Azt hiszem, el fogok aludni?

Néhány pillanat múlva már csak egy vékonyan füstölgő kanóc emlékeztetett a hajdan fényesen tündöklő lángra.

A második azt mondta:

ÉN VAGYOK A HIT!

Sajnos az emberek fölöslegesnek tartanak. Nincs értelme tovább égnem?

A következő pillanatban egy enyhe fuvallat kioltotta a lángot.

Szomorúan így szólt a harmadik gyertya:

- ÉN A SZERETET VAGYOK!

Nincs már erőm tovább égni.

Az emberek nem törődnek velem, semmibe veszik, hogy milyen nagy szükségük van rám?

Ezzel ki is aludt.

Hirtelen belépett egy gyermek. Mikor meglátta a három kialudt gyertyát, felkiáltott:

De hát mi történt? Hiszen nektek égnetek kéne mindörökké?!

Elkeseredésében hirtelen sírva fakadt.

Ekkor megszólalt a negyedik gyertya:

-Ne félj! Amíg nekem van lángom, újra meg tudjuk gyújtani a többi gyertyát.

 ÉN VAGYOK A REMÉNY!

A gyermek szeme felragyogott. Megragadta a még égő gyertyát, s lángjával új életre keltette a többit."

A remény szikrája ott ég bennünk, csupán lángra kell gyújtanunk, s akinek csak lehet továbbadnunk. 

Igen a REMÉNY....
A remény, hogy egyszer még láthatom és  megölelhetem úgy mint rég 2002 től 7 év  karácsony estéjén...

eltelt megint egy karácsony...nélküle...fáj nagyon...
a szívnek megtiltani nem lehet....szeretem! hiányzik nagyon..........

Karácsonyi kulinaris a Bazilikánál

                                                                   forrás: innen

Hibiszkuszos forralt bor:

fahéj

szegfűszeg

hibiszkusz

narancs

citrom

piros bors

cukor

2/3 bor

1/3 bor

A recept a VinCE Magazin ajánlásával került a téren kapható bögrék belső falára.

KÜLÖNÖS KARÁCSONY

Különleges alkony, különös Karácsony,
Hogy milyen lesz az este, nemsoká meglátom.
Sietős az utam, megyek hazafelé,
Nem nagyon nézek én a lábam elé.

Egy hajléktalant látok, kucorog egy padon,
A didergő hidegben fázik bizony nagyon.
Fehér hajú öregember bújik kabátjába,
Toporog a kövön, hogy ne fázzon lába.

Leülök mellé és beszélgetni kezdünk,
Mit rontottunk el és hogy merre menjünk,
Mi az, ami fontos Karácsony szent estjén,
Mivel könnyíthet az ember fáradt lelkén.

Mitől lesz jókedve, nyugalom szívébe,
Legalább e napon éljünk békességbe.
Fontos a szeretet ne félj kimutatni,
Tanuld meg másoknak önzetlenül adni.

„Majd ha a szeretet hatalma lesz az erősebb,
És a hatalom szeretetét legyőzi majd végleg",
Akkor lesz majd béke, akkor leszel szabad,
Akkor leszel boldog, ha nem maradsz magad.

Ha akik szeretnek, vigyáznak terád,
Hiába csúszol le, nem néznek majd le rád,
Hónod alá nyúlnak, lágyan felemelnek,
Segítenek majd, hogy megmaradj embernek.

Észre sem veszem, peregnek a percek,
Indulnom kellene, hogy lassan haza menjek.
Kezemet nyújtom, s egy meleg kalácsot,
Ezzel kívánok néki Boldog Karácsonyt!

„Ho-ho-ho-hó" -- mondja az ősz hajú ember,
„Nem kell megköszönni, hálálkodni nem kell!"
Sietve távozok, hogy el ne késsek,
Családi vacsorát nehogy lekéssek.

Majd csengettyűket hallok, valahol távolból,
Apró paták zaját, mi a jégen dobol,
És az öreg hangját, halkan messzeségből,
A hófelhők közül, karácsonyi égből.

„Ho-ho-ho-hó" -- mondta, lobogtatva bársonyt,
„Kívánok tinéktek Áldott Karácsonyt!"
Alighogy kimondta, hullani kezdett a hó,
Nagy pelyhekben hisz itt járt az Öreg Télapó.

Megállok tétován, tényleg Ő lett volna?
Ezen a szép estén énreám volt gondja?
Fontos hogy bízzunk az apró csodákban,
Bíznunk kell jövőben és hinni a mában.

Hinni kell csodákban, kell az hogy segítsen,
Mert ha bajban vagyunk, velünk van az Isten.
A sok díszes lámpa bearanyozza az alkonyt,
E verssel kívánok én, Áldott, Békés, Boldog Karácsonyt!

Ajándék azoknak, akik hisznek a csodákban, hisznek a Karácsonyban. És azoknak is akik már nem hisznek. És persze sok szeretettel piciny családomnak, rokonaimnak, barátaimnak, ismerőseimnek!

Devecsery László: Csengettyűk szavával...

Csengettyűk szavával
Karácsony csilingel
csengettyűk szavával...
Karácsony kopogtat
hóbundás kabátban;
meghitt meleg lobog
minden kis szobában.
Karácsonyfa hinti
mireánk a fényét,
adjon világunknak
hű, emberi békét!
Karácsony csilingel
csengettyűk szavával...

Kis karácsony, nagy karácsony,
Kisült-e már a kalácsom?
Ha kisült már, ide véle,
Hadd egyem meg melegében.
Kis fenyőfa, nagy fenyőfa,
Kisült-e már a malacka?
Ha kisült már, ide véle,
Hadd egyem meg melegében.
Jaj, de szép a karácsonyfa
Ragyog rajta a sok gyertya.
Itt egy szép gömb, ott egy labda.
Jaj de szép a karácsonyfa!
Kis karácsony, nagy karácsony,
Van-e kolbász a padláson?
Ha nincs a kolbász a padláson,
Nem ér semmit a karácsony.
Kezem, lábam, jaj, de fázik,
Talpam alatt jég szikrázik.
Ha szikrázik, hadd szikrázzon,
Azért van ma szép karácsony!
Béke szálljon minden házra,
Kis családra, nagy családra!
Karácsonyfa fenyőága,
Hintsél békét a világra!

A jó szülőket feledni nem lehet

Míg élünk ide hív a szeretet. 

 

Juhász Gyula: Consolatio

" Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek,

Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.

Ők itt maradnak bennünk csöndesen még,

Hiszen hazánk nekünk a végtelenség.

 

Emlékük, mint a lámpafény az estben,

Kitündököl és ragyog egyre szebben

És melegít, mint kandalló a télben,

Derűs szelíden és örök fehéren.

 

Szemünkben tükrözik tekintetük még

S a boldog órák drága, tiszta üdvét

Fölissza lelkünk, mint virág a napfényt

És élnek ők tovább, szűz gondolatként".

Miközben már a gyermekeimmel, unokáimmal a szeretet ünnepére készülünk, a mai nap az emlékezésé.
Az emlékezésé!
Halk zene, gyertyafény mellett jó visszagondolni a csodás együtt töltött Boldog évekre.

Szaloncukor

Minden ami Szaloncukor ...katt

Jellegzetes karácsonyi csemege a szaloncukor, amelyből ma nagyon sokfélét vásárolhatunk. A reformkorban - francia minta nyomán - jött divatba a polgári lakásokban a fogadószoba, azaz szalon, ahol karácsonyfát állítottak, és így lett a fán lévő díszesen csomagolt csemege neve szaloncukor. Jókai még szalonczukkedlinek nevezte a szaloncukrot, ugyanis a cukorka neve a német salonzuckerl szóból ered.

1891-ben jelent meg Hegyesi József magyar-franczia szakács és vállalkozó A legújabb házi czukrászat című kézikönyve, amelyben tizenhétféle szaloncukrot ír le, így pl.: szalon-ananász czukorkák, szaloncréme-bonbonok, szalon-marasquin-czukorkák, szalon-pisztácz-czukorkák.
A századfordulón és a két világháború között a cukrászok a sütemények mellett fagylaltokat, cukorkákat, bonbonokat és szaloncukrot is készítettek. A híres cukrászdákban nagy mennyiségű szaloncukrot készítettek az ünnepek előtt, volt hogy naponta 25-30 kg csokoládét is felhasználtak. A pozitív formákat átszitált rizslisztbe mártották, és az így keletkezett mélyedésbe öntötték a folyékony cukrot. Amikor a cukor megdermedt és megszáradt, kivették és becsomagolták.

A papírra angyalkákat ragasztottak, és már lehetett is a karácsonyfára akasztani. Persze nem mindenki engedhette meg magának, hogy csillogó cukrászdában vásároljon szaloncukrot a fára, ezért sokan otthon készítették el a csemegét. Ha van időnk és kedvünk, mi is készíthetünk házi szaloncukrot a karácsonyfára. 
forrás: innen

Zsédenyi Adrienn - Karácsony

Sok régi emlék, sok régi dal,
Köztük most újból kisgyermek vagy.
Ez az ünnep legyen úgy szebb, ahogy álmodban látsz,
Egy új világ, hol teljesül, mit vársz.
Egy éjjel, tele fénnyel, mikor szikrázik a hó,
Egy új nap, melyre bármi írható.

 forrás:http://www.citatum.hu/szerzo/Balazs_AdamBalázs Ádám

Betlehemezés

A betlehemezés, betlehemes játék: Jézus születésének, a Betlehemben történteknek megjelenítése, a karácsony előtti napok közelmúltig legnépszerűbb dramatikus játéka. Sok településünkön máig él. Eredete a középkori misztériumdrámákra ( →Tractus stellae,  →uem quaeritis) vezethető vissza, amely kikerült a kolostorok és a templom falai közül, ám azok ösztönző hatásait mindig befogadta. A nép között számos változata alakult ki.

Vízkereszti latin nyelvű liturgikus játék már a 11. századbólból maradt ránk (Hartvik győri pp. Agenda Pontificalisa, Zágráb). A középkorból magyar nyelvű betlehemes játék nem maradt fönn. Meglétére a Csordapásztorok kezdetű karácsonyi énekünkből is következtethetünk, amely 1651: régi ének megjelöléssel jelent meg Lőcsén, Szőlősy Benedek Cantus Catholicijében. A párbeszédekből fölépülő ének dramatikus karácsonyi játékot sejtet; szereplői: az angyal, a pásztorok, Szűz Mária, a narrátor. A Csordapásztorok kezdetű ének változatai legtöbb betlehemes játékunkban megtalálhatók. A felsőmagyarországi német lakosságú bányavárosokból 15. századi adatok említik karácsonyi játékok előadását (Selmecbánya 1476, 1480; Bártfa 1498 stb.). Legrégibb betlehemes játékaink a 17. századtól maradtak fönn latin és magyar nyelven, protestáns és katolikus iskolai előadások számára készültek.

A betlehemes játékban prózai vagy verses párbeszédek, karácsonyi énekek váltják egymást. Az énekek nagy része helyet kap a karácsonyi kántálásoknál is. A szereplők megfelelő jelmezbe öltöznek: az angyalok fehérbe, a király (Heródes, katona stb.) katonának karddal, a pásztorok bundába, sapkába. A betlehemes játék pásztor szereplői sokfelé (Dunántúl, Jászság) archaizáló pásztorneveket kapnak (Maxus Koridom, Titire stb.), amely szintén az iskola-drámák hatását tükrözi. Az élő szereplőkkel bemutatott játéknak erdélyi, alföldi, dunántúli és felföldi változatait különbözteti meg a szakkutatás.

Például több helyen a →csillagozás is bekerült önálló jelenetként a betlehemezésbe. Helyenként része a karácsonyi betlehemezésnek a Heródesjáték, azaz a zsidó király és a bibliai háromkirályok, bölcsek találkozása, s a királyok imádása, másutt ezt külön vízkereszti játékként adják elő. Az erdélyi és bukovinai betlehemesjátékok változata a csobánolás, amelyben a pásztorok igen ősi típust mutató álarcot viselnek. Sajátos, helyenként máig élő a baranyai, tolnai sváb települések Christkind Spiel nevű karácsonyi játéka. A magyar népi betlehemes játékok kapcsolatai szövegben és dallamban, zenében kimutathatók a szomszéd népek felé is. [Lásd még: →bábtáncoltató betlehemes játék ].

A közelmúlt népi játékainak fő formái: A betlehemezés több játékrészből tevődhet össze, amelyek az egyes változatokban együtt, de önálló játékként is szerepelhetnek. Főbb jelenetei: a paradicsomjáték, amely Ádám és Éva bűnbeesésének történetét beszéli el, s hírül adja a megígért Megváltó eljövetelét; a szálláskeresés, amelyben a népszámlálásra Betlehembe érkezett várandós Mária és József szállást keresnek, de sehol sem kapnak. E változat szereplői Mária, József a gazdag ember (király, gazdag - bő kovács stb.), aki nem ad szállást, de az istállóba utasítja őket. A bő kovács játékváltozatában a jószívűség és könyörületesség elnyeri jutalmát, míg a dúsgazdagolás változatban (Székelyföld) a keményszívűség elnyeri büntetését.

A következő betlehemi jelenet főszereplői a pásztorok, akiknek az angyal hírül adta a Megváltó születését, akik elmentek az újszülött Jézushoz, s neki ajándékot vittek. E játékváltozat v. jelenet egyik főszereplője az idős, süket öregpásztor. A vele való tréfás, félreértéseken alapuló párbeszéd a játék gerince. Sok helyütt a pásztorok jelenete önálló játékká alakult, pásztorjátékká vált. A játék sajátos színfoltja a csörgős botjukkal taktust verő pásztorok körtánca.

A betlehemezést adománykérő, kéregető formulák zárják be. A szereplők játékukért gyümölcsöt, élelmet, pénzt kaphatnak. Egyes vidékeken a betlehemes csoportok nagy területet felölelő vándorlását is megfigyelhetjük (pl. Hortobágy vidéke).

A szereplő csoportok különböző méretű és formájú (általában templom) ún. betlehemet hordanak magukkal, amely szerepet kap a játékban is, a játék után pedig meg lehet szemlélni. Ennek eredete részben Rómába (S. Maria Maggiore bazilika), részben a középkori templomokba nyúlik vissza, amelyekben karácsony tájékán fölállították a betlehemi oltárokat, bábokkal személyesítve meg a történteket.

forrás: innen