Egyházi szertartások és szokások
Az adventi időszak kezdetét sokáig
harangszóval jelezték. A korábban heti 3, majd 2 napos (szerdai és
pénteki) adventi böjt és a szombati hústól való tartózkodás
hagyományőrzőbb vidékeken még a 20. sz. közepén is szokásban volt az
idősebbek körében. Egyes adatok szerint ezeket a böjtöket még a
Nyíregyháza környéki evangélikus tirpákok is megtartották. A legutóbbi
évtizedekig kerülték az adventi időszak alatt a zajos mulatságokat,
táncot, lakodalmat sem tartottak. llyenkor számos kocsmában csak
utasokat szolgáltak ki.
Elterjedt szokás az adventi hétköznapokon →hajnali (rorate) →misét tartani. E szertartásokon különös hangsúlyt kap a megváltó várása és →Szűz Mária tisztelete. Az advent hagyományos vallásos alaphangulatát Közép-Európa szerte a hajnali mise, a roráte jelenti.
Sok helyütt szokás volt, hogy a gyermekek énekszóval, csengetéssel
költögették a híveket, hogy a sztmisére odaérjenek. A rorátéhoz
nagyszámú hiedelem és mágikus eljárás is fűződik.
Az adventi időszak jellegzetes hagyományai közé tartozik az adventölés (→kántálás). A Mária-tisztelet megnyilvánulásai a →hajnali misék és az →Ó-antifónák . Az adventhez köthetők az ó-antifónáknak nevezett egyházi énekek is. Nevük onnét ered, hogy az „Ó!” felkiáltással kezdődnek.
A →katolikus egyházban advent liturgikus
színe a lila (viola), mely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és
összeszedettséget jelképezi. Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnap (gaudete vasárnap) az Úr eljövetelének közelségét ünneplik; e nap liturgikus színe a →rózsaszín. Az egész időszakban dísztelen a →templomi →oltár, az →orgona szerepe pedig az énekek kíséretére korlátozódik.
forrás: innen kép,innen, oltárok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.